bácsi: egy jegyet kérek.
pénztáros: milyet?
bácsi: 70 év felettit.
pénztáros: 70 év feletti?
bácsi (szégyenlősen): hát, egy kicsit igen.

sosztakovicstól olyan érzésem lesz, mint amikor be kell vennem egy frontint. ez dicséret.

az előbb nem az történt, hogy a munkahelyem előtt, az utcán, egy fehér autó lehúzott ablakán behajolva beszélgettem egy férfival, két másik odaérkező férfi lefotózott eközben, majd mikor az autó tovább hajtott, borítékban készpénzt adtak át nekem.

elhagylak! és viszem a teszkópontokat is!

minden közeledés meneküléssel kezdődik.

- tessék, itt egy fiatal lány az éjszakában, aki rosszul érzi magát, mert a g. elhanyagolja!
- és? itt egy fiatal lány az éjszakában, aki rosszul érzi magát, mert te foglalkozol vele!

- (...) hisz mi befejezzük egymás mondatait...
- na fejezd be! fejezd ezt be!

a legboldogabb és legboldogtalanabb dolgok történtek a télen.

még nem halunk meg.
nem szabadna azt képzelni, hogy még nem élünk.

várod, hogy az orvos diktálásából megtudd, mi bajod, de akkor összeveszik az asszisztenssel, hogy az amely elé kell-e vessző.

március 15-én németországban voltam, és a lett meg litván barátaim a kokárdám felől érdeklődtek, majd kértek maguknak is, mondván rajtam keresztül kicsit ők is magyarok.
este, ahogy petőfi javasolta, a szabadságra és szerelemre akartunk inni. végül a szabad szerelemre sikerült.

Énekelgetek és az Istenre gondolok, hogy hogy is van ez. Hogy lelassult az idő, már nem sodor magától, kell tudni reggelente, mit, miért, naponta ismerni kell a démonodat, mert belenézel a tükörbe, és megkérded, miért, és hallgatsz. Ha oldalt hajtom a fejem, látom, szalad a hús arra a felére a fejemnek, ha vissza, fut mind vissza, mint egy hajón az emberek pánikban, hogy ne süllyedjenek olyan gyorsan.

(részlet: esterházy péter - hrabal könyve)

örülök, hogy elszórakoztattam, hölgyem. a feleségem ideges.

pedig akart, és mégse sikerült
pedig akart, és mégse sikerült
pedig akart, és mégse sikerült

nem tudok az emberek szemébe nézni, mert ha a szemükbe néznék, azzal rögtön elárulnám, hogy van mit elárulni.

- nagyon szép, csak tízezer forint, meg tíz kilót kéne fogynom hozzá.
- kicsit többet fogysz, kicsit drágább ruhát kapsz!

kinéztem a moziban egy vígjátékot, de rájöttem, hogy azt remélem titokban, h szomorú lesz.

szórakozz velem!

mikor a kollégáim elkezdtek emailben oféliának szólítani, kicsit elgondolkodtam, nincs-e szükségem pár nap szabadságra.

nekem nincs halállistám, csak olyan emberek, akiknek meztelencsigákra photoshopolom rá a fejét.

egy antik aranykarkötőt vettem a feleségemnek. a dekoltázsomba bámul. megnézed női szemmel?

nem én képzelem el az életet, az élet képzel el engem.

fall down n times, stand up n+1.

kaparok gyorsan egy üreget az arcom előtt levegőért, mint lavina esetén.
kaparunk gyorsan egy üreget az arcunk előtt levegőért, mint lavina esetén.

egy szó sem igaz abból amiket mondunk, mégis mélyeket kell sóhajtani közben. nem szeret, nem szeretem, nem szeret, nem szeretem, nem szeret, nem szeretem.
üss, amíg el nem alszom, suttogom.

idén nem lett sótlan a sóskiflim. boldog karácsonyt!

ó
ió
ció
óció
móció
emóció

bárcsak tudnám, hogy azt akarom-e, amit kérek.
istenem. nem szoktam így kifejezetten szólni, és most is csak gúnyolódok.

a programozóversenyen a győztes csapat ipad miniket kapott, ami remek ötlet volt, azonban ezek átadásához felhívták a fiatal programozókat a színpadra - micsoda tapintatlanság.

‎volt egy kedvenc kéményem tatabányán, de lebontották.

ezentúl nem törleszteni, hanem törleszkedni fogok a diákhitel központnak.

az én apukám úgy biciklizik a bükkben hegynek fel, hogy beszartok. az apukám írta a számítógépes programot, amellyel negyedikben a törtekkel való műveleteket gyakoroltam. az apukám szereli át a lakásban a villanyvezetékeket, a vizet, festi a falat, és közben a garaczi meg az esterházy legújabb könyveiről mesél. az apukám elmagyarázza a fizika legújabb felfedezéseit szkájpon, és érdeklődik, láttam-e a legfrissebb belpolitika ihlette mémeket. az apukám csinálja a világ legfinomabb pörköltjeit. felkelek egy hétvégén otthon, és serceg a hús.
az apukám egy tigris. legalábbis ezt mondja.
az én a-pu-kám egy ma hatvan éves tigris.

nem szeretek a domináns fél lenni kapcsolataimban, de ha egyszer mindent én tudok jobban?!

RELATED VIDEOS --> ETERNITY

ittunk két szilvát és mentünk is. nagyon kevés volt téged pótolni, veled minimum még kettőt iszunk.

nagyon koncentrálok, hogy felszabadult tudjak lenni.

az úgy volt, hogy a szuperhős-tematikájú jelmezes buliba a munka hősének akartam öltözni, de nem volt időm rendes jelmezt kitalálni, mert dolgoztam...

történt, hogy az egész napos munka után, a hivatalos vacsora előtt, a múlni nem akaró migrénemet utolsó kétségbeesésemben egy unikummal próbáltam orvosolni. soha férfi úgy nem nézett még rám, mint a három pultos ma az ibolyában, mikor a pultnál elszántan felhajtottam az italt.
mire visszaértem a munkahelyemre, az őrök már kerestek, mert hallották a takarítóktól, hogy sötétben fetrengtem az irodában és nem vagyok jól. enyhén unikumos leheletemmel biztosítottam őket afelől, hogy már sokkal jobban érzem magam, és beszámítható is vagyok, de azért engedjenek már fel, mert a belépőkártyámat elhagytam valahol.
nagy szerencse, hogy nem érdekel, mit gondolnak rólam mások.

a héten már háromszor törte össze a saját szívét, mit macerálom még én is - jogos.

hazaviszlek a kutyámon a szobakonyhás lakásomba, mondta józsi, a kocsma törzsvendége, hatalmas boxerjére mutatva, hisz tudta, egy nőnek romantikára és biztos egzisztenciára van szüksége.

a pokol tüzéhez egy köteg átvételi elismervény, befizetési bizonylat, és többoldalas nyomtatvány a gyújtós.

ma este mácsai pál öntött nekem egy termoszból kávét. életem végéig ébren leszek.

minden gondolatomat komoly gondok és komolytalan fiúk foglalják el.

"ha kell, bírom bármeddig, mit nem bírok tovább" (jónás tamás)

(1.) bár tudnám, mi történik.
(2.) bár ne tudnám, mi történt.
(3.) lásd (1.)

annyi munkahelyemen töltött este után mostmár tényleg eljött az ideje, h változtassak.
meg fogom végre kérdezni, hol is van a villanykapcsoló a folyosón.

onnan keresnek, hogy ott vagyok-e már; innen keresnek, hogy ott vagyok-e még. meg lehetek hatódva.

alighanem az emberi létezés legmagasabb szintje lufthansa flight crewnak lenni. ezúttal kivételesen nem egy kékszemű meleg stewardba szerettem bele az utazás első percében, hanem egy negyvenes stewardessbe.

remélem egyszer még büszkeséggel és nosztalgiával gondolunk majd vissza ezekre az időkre, különben nem éri meg.

azt hiszem, minden futó nő nevében szólhatok most, hogy ha valaki verset szeretne írni a testünkről (mert miért is ne szeretne), akkor nem bőröd édes íze meg hasonló baromságok. sós.

na, ági, hát hogy van?, kérdezi a pszichológusom könnyed hangon, majd fel is sorolja az opciókat: szarul, még szarabbul, vagy a lehető legszarabbul?