2017. november 19., vasárnap

ma egy szerelmibánatos nemzetőrrel ittam. tényleg, kardom megvan?!

2017. november 8., szerda

amikor úgy kezdődik a napom, hogy otthon a bejárati ajtóban magyarázom két kedves kommandósnak, hogy én ott lakom, akkor kicsit visszasírom az időket amikor még a betörők miatt szorongtam, és nem amiatt, hogy elbaszok valamit a riasztóval.

a téves riasztásról szóló jegyzőkönyv felvétele közben még hosszan bimbammolta a csengőnk leállíthatatlanul a csendes éjt. szentséges ég. a beszerelése óta a villanyszerelő nem veszi fel a telefont.

2017. november 6., hétfő

a világvége egy kellemes csiklandozás ahhoz képest, amit reggelente, felkelés után érzek.

2017. november 4., szombat

ezer baj a bölcsészlányokkal
- ki ez a pasi itt a háttérképeden?!
- hát a danto!

2017. november 1., szerda

pasim arca, mikor reggel félálomban közlöm vele, hogy még visszaalszom, mert álmomban épp most kértem be még két ruhát a próbafülkébe, és fel akarom próbálni őket.

2017. október 14., szombat

a kultúránál nem ismerek veszélyesebbet. ma is megmotoztak a reptéren, kivetették a zsebemből és hosszan, óvatosan széthajtogatva vizsgálták a múzeumi belépőt.

2017. október 9., hétfő

nem láttam jönni, hogy valaki azt mondja majd a földényi f. lászlónak és nekem, így, egy kalap alatt, hogy az ilyen művészethez értő embereknek mit is magyarázzam, hát igen, nincs is rá szükségünk, nekünk kettőnknek, ha meg a laci nem ért majd valamit, én megokosítom!

2017. szeptember 26., kedd

booking.com értékelésben vajon meg lehet említeni, ha kifejezetten, khm, barátságos volt a zuhanyrózsa?

2017. szeptember 24., vasárnap

rock-koncertre viszem a szüleimet. vigyünk személyit, hogy ha letartóztatnának, mondja anyukám, és nyugtalanná tesz, hogy vajon a fiatalkori bulizás hiánya, vagy pont hogy a tapasztalat mondatja ezt vele?

2017. augusztus 30., szerda

akinek már kellőképpen az agyára ment buda, nyugodtan rákereshet a how to open a bottle of champagne with a sword kifejezésre.
mi hétvégén próbáljuk ki.

2017. július 20., csütörtök

engem soha nem érintett meg ez a sportközvetítés-szurkolás dolog. szerencsére a pasimmal lehet lépést tartani: míg ő tévedésből ordítva szurkol az ellenfélnek, én abban a tévhitben sajnálom le, hogy az egész támadás csak lassításban visszajátszás.

2017. július 18., kedd

i scream for májkrém

2017. július 16., vasárnap

felbicikliztünk ómassára, a kocsmában ülünk a fél faluval. a kocsmáros bácsi ("apa") egy jóravaló falubeli "srácról" mesél ("béla", 60as évei első felében), aki a mai napig ragaszkodik az agglegény élethez, elmondása szerint nem tudná megszokni, ha egy nő ott szuszogna mellette az ágyban. az újságkihordó bácsi szerint (siltes sapkáján: "good bye 1999") bélának önmegvalósátés... önmegvalótá... önmegvaló...tási problémái vannak. de apa dicséri, béla a kis fizetését példásan beosztja, egy fillérrel sem költ többet mint amennyi egy napra jut, bár be kell vallani, ha választani kell, béla inkább veszi meg a sört, mint a kiflit a boltban. én nem látom, hogy bélának önmegvalótási problémái lennének.

megnyitottam, de senki sem figyelt
a sok futkározó gyerek között befarol egy bmx-es kisfiú a balatonmáriafürdői strandra, és alig hallatszik ki a zsivajból, de felkiált: megnyitom a tengert néktek!

2017. június 9., péntek

amikor meg akarok köszönni valamit, de a feladó neve noreply.

2017. május 11., csütörtök

- nem kéne visszamenned az oviba?
- nem lehet, már becsekkoltam ide!

2017. május 2., kedd

a zeneakadémián voltunk, hazafelé még hosszan autózunk lehúzott ablakkal, hogy végigénekelhessem lana del rey összes számát.
mozart, puccini, dvořák.
you fit me better than my favourite sweater.

2017. május 1., hétfő

május egy, a munka ünnepe, és én hosszú évek után mától ismét elmondhatom magamról, hogy csak egy állásom van. furcsa érzés. nem kettő, nem kettő-és-még-most-ebben-besegítek, nem kettő-de-most-ezt-még-bevállaltam-a-hétvégére. megtanulok kicsit pihenni.
kifekszem a napra, ellazulok, mosolygok, és nem gondolok kicsit semmire, csak az előttem álló szép napokra, és a... közben megírandó negyedik szakdolgozatomra! jézusom!

2017. április 30., vasárnap

first world problems hosszúhétvége: mindig a kaviáros felével esik le a kenyér.

2017. április 25., kedd

hát igen, én is csak a szerelmem karjai között szeretnék meghalni, de tény, hogy az edzőmmel sokkal többször kerültünk már ennek közelébe.

2017. március 1., szerda

álmomban a pasim egy régi furgonnal parádésan beparkolt párhuzamosan egy nagyon szűk helyre, egy nagyon meredek utcában.
egyszerűen már nem tudok miről álmodni, ami felülmúlja a valóságot.

2017. február 28., kedd

amikor a köhögők megpróbálják kiköszörülni a csorbát azzal, hogy hangerővel elnyomják a tételszünetben tapsolókat.

2017. február 24., péntek

barátaimmal:
a: mi, meghalt a nagymama?
b: igen, még tavaly januárban.
c: hát nem emlékszel? még meg is ünnepeltük!

2017. február 17., péntek

bementem a bölcsészkarra, és lányok sírtak a mosdóban. mikor sírtam utoljára női mosdóban? istenem.

meghívtak nádasdy ádám szülinapjára énekelni. ott ült az az összes kedves tanár akinél lelkesedtem az órákon, középen nádasdy ádámmal, és akkor megmutathattam, mennyire mélyen tudok shakespeare-szonettet énekelni. elég mélyen. magasélet.


paul kelly - sonnet 18

2017. február 13., hétfő

az életem az ellentmondás, hogy folyamatosan kialvatlan vagyok, de tartom magam ahhoz, hogy vannak fölös energiáim.

2017. február 10., péntek

végre péntek van és öltözhetek leprásnak a farsangra!

2017. február 6., hétfő

ha hamarabb fekszik le, az én oldalamon találom, hogy felmelegítse nekem az ágyneműt mire ágyba bújok. ha eljön értem, már bekapcsolja az ülésfűtést mire beülök a kocsiba.
meg se próbáltam adni a jégkirálynőt.

2017. január 24., kedd

a kommunikációs delegáltak! mondta valaki rám és egy kolléganőmre.
kommunikációs delegált = pletykafészek.

2017. január 20., péntek

a zabos kifli nem haragszik.

2017. január 17., kedd

éppen az irodánk ajtaja elé értem, ahol várt bent a megbeszélés és egy író-rendező akivel nem ismertük egymást. éppen az iroda ajtaja elé ért egy kollégám is, aki egy szempillantás alatt beelőzött, és három határozott, hangos kopogás után ünnepélyesen, díszléptekkel benyitott az irodánkba, és zengve bejelentett: ágnes megérkezett! az író-rendező szerényen bemutatkozott.

2017. január 1., vasárnap

gyertyafényes, romantikus, pezsgős lencsefőzelék

2016. december 24., szombat

pont akkor kezdett esni a hó, amikor elindultam. végtelen boldogság és elégedettség.
boldog karácsonyt a futópályáról!


2016. december 23., péntek

hidegben futni: ilyen szépen kipirult az arcom, vagy ezek már fagyási sérülések?

2016. december 10., szombat

egy téli este a pasim felvette a kalapját, én a festmények színvilágához előreláthatólag leginkább illő ruhámat, és egy sötét utcában, a megadott címen megnyomtuk a kunstsalon felirat melletti kapucsengőt.
az élet csupa veszély.

2016. december 8., csütörtök

a facebook korában az ember azt hihetné, hogy nem kell már többet könnyes szemmel búcsúzkodnia. hát mi ez, ez az ósdi személyesség el nem söpört, szánalmas törmeléke?!

2016. december 6., kedd

mióta főzés közben a kifröccsenő forró leves beterítette a fél arcomat, egészen más szemmel böngészem a színház- és koncertjegyeket. lehet az operába kéne bérletet vennem? hol a leghangulatosabb a zsinórpadlás?

2016. december 4., vasárnap

az egyik orvos barátnőmtől kaptam egy viagrás tollat. nem fog.

2016. november 30., szerda

elképzelem, ahogy este hazaérnek, kimerülten hátradőlnek a fotelban, és sírnak belül, hogy ma megint felháborodtam, petíciót indítottam, tüntetést szerveztem egy hír miatt, anélkül, hogy végigolvastam volna.

2016. november 27., vasárnap

éppen motiválni próbáltam magam, de amikor a keresőbe running helyett funning-ot gépeltem, már meg is nyugodtam, hogy a tudatalattim ezek szerint érti még, mi van, és elindultam futni.
ezt a baszott szelet! csodálatos volt.

2016. november 21., hétfő

vajon hány ismerősöm lesz ma este a müpában aki tegnap a zeneakadémián is ott volt, és észreveszik-e, ha ugyanazt a ruhát veszem fel?
túl lusta vagyok én a sznobsághoz.

2016. november 9., szerda

szóval azt mondjátok, ezek a férfiak nem is flörtölgetnek velem? csak túl mocskos a fantáziám? jobb is, ha nem reagálok, mert én értem félre?
egy szomorú, decens világ vesz körül. kapaszkodom azokba, akik még beszélik a pornószlenget.
valahogy mi műveltük ezt az egészet, itt élünk benne, és még így se vagyunk felkészülve rá.

2016. október 24., hétfő

akkor kénytelen leszek haydn-t feltenni, mert haydn vidám. és a karácsonyi égősort is bekapcsolta a kedvemért.
sose legyek túlságosan szomorú.

2016. október 17., hétfő

praktikeresek arca, amikor hosszas tipródás utan veszek hatvan méter kötelet, majd arról érdeklődöm, merre található a wc.
asszem megkönnyebbültek kicsit mikor kijöttem.

2016. október 4., kedd


engedtem be az életembe olyan embereket, akik engem közben kiszorítottak. vártam olyanokra, akik nem jöttek velem. mértani pontossággal le tudom már rajzolni a régi fájdalmakat.
tudom, mi az, amit soha többé senki nem tehet meg velem. tudom, hogy soha többé senki nem bánthat, mert nem hagyom.
verze, refrén.

2016. október 3., hétfő

- képzeld, visszahívott az xy, pedig én akartam tőle találkozót kérni. milyen rendes!
- téged mindenki visszahív.
- hibás termék vagyok!

2016. szeptember 15., csütörtök

fontos hogy az ember önazonos legyen. bejött a leendő igazgató az irodánkba, mi a főnökömmel pedig hellyel kínáltuk a kanapén, közvetlenül az ott csücsülő kedves zöld plüss brokkoli mellett. és amit ezzel üzenünk: e̶b̶b̶e̶n̶ ̶v̶a̶n̶ ̶a̶ ̶v̶i̶t̶a̶m̶i̶n̶, innen indulunk, így fogadj el, deal with it.

2016. szeptember 9., péntek

a felállványozott templomra kiírták: vigyázat, a magasban dolgoznak. a kétkedőknek.

2016. szeptember 8., csütörtök

csak barokk zenét hallgatok, csak jó élmények érnek, úgy tudok nyaralni, mintha arra találtak volna ki, mégis megyek előre mint a tank. magamtól nyúlok a nehezebb súlyzókért az edzés utolsó körében, aztán tucatnyi színházjegy egy délelőtt alatt, két képzésre jelentkezés egy délelőtt alatt, pezsgő-kaviáros reggeli a teraszon, kijózanodás és alvás. még egy délelőtt.
már meg sem lepődtem, mikor a felvételi elbeszélgetés kitűzött időpontja előtt negyed órával már a felvételt nyertek boldogságával sétálhattam el.

2016. szeptember 4., vasárnap

tehát a pasim osztrák rokonaival való megismerkedés remekül ment. talán elég, ha annyit mesélek, hogy egyik éjjel, két osztrák falu között egy elhagyatott fűrésztelepen vér került a futócipőmre.