2022. december 30., péntek

odajön a férjemhez és hozzám, elkalandozik a tekintete, végül a dekoltázsomba bámulva megkérdezi: csak ketten vagytok?

2022. december 29., csütörtök

hogy jól elvan-e a pali a nagyszüleivel? erről csak annyit mondanék, hogy ha itt vannak a szüleim, én egyszerűen csak drótanyaként referálok magamra.

2022. december 26., hétfő

 mások influenzája soha nem annyira izgalmas, drámai és fordulatos, mint a sajátunk!

2022. december 24., szombat

- az innen nem látszik, oda nem kell dísz!
- miért, a fenekedet nem kened be testápolóval?!

2022. december 22., csütörtök

egyszercsak felvett a játszótéren a földről egy kis virágot, odavitte egy kislányhoz, és addig nem tágított, míg az el nem vette tőle. kicsi fiam.
nekem mondjuk múlt héten egy zöldesbarna, középpuha macskaszart hozott a tenyerében.

2022. december 21., szerda

kicsit bajban voltunk, hogyan oldjuk meg a szokásos családi karácsonyt: a létszám nagyobb, a szeretet csak nőtt, a hely viszont kevesebb. azt se szerettük volna, ha a palinak az az ünnep, hogy betámasztjuk a konyha sarkába (mintha lehetne!) amíg mi a szokásos sütés-főzési köröket toljuk.
szerencsére a húgom részéről megérkezett az együttérzés: ő úgy véli, vegán étrendjébe teljesen beilleszthető karácsonykor a kacsacomb, amit mindenki más is enni fog.
végülis a húsvéti kalács vegán volt.

2022. december 20., kedd

hát az aszalt barackot a bunkó fickónál venném, az aszalt szilvát pedig a flegma néninél szoktam…
van a piacozásnak az a semmihez nem hasonlítható hangulata!

2022. december 12., hétfő

most már biztos a pokolra jutok. már megint úgy vettem kókuszreszeléket, hogy nem néztem meg előtte, van-e itthon.

2022. december 5., hétfő

minden valamirevaló család elment már műterembe, műkandalló mellett családi fotókat készíttetni.
én az edzőteremben szelfizek, és már tegnap leszedtem a húsvéti dekorációt a bejárati ajtónkról!

2022. december 3., szombat

 a fiam akkora gengszter, hogy ő tologatja a rendőrautót!

2022. december 1., csütörtök

beszél a kamasz fiával, hogy nem lehet egy társasházban ennyire zajongani, ígérte meg a szomszéd, túlkiabálva a tibeti hangtálat, amit az én fiam ütött egy csörgős játékautóval.
nyolcvanéves barátunk mesélte, hogy mennek síelni a szokásos baráti társasággal. idén ugyan gondolkodtak, hogy kihagyják, de aztán egyikük meghalt, és azt kérte, szórják szét a sípályán. szóval mennek.
buli!