2018. szeptember 24., hétfő

az idők változnak, a magammal szemben támasztott elvárásaim is nőnek: már nem vagyok egyszerűen azzal elégedett, ha a vendégeim kérnek repetát a főztömből. csak akkor vagyok az, ha evés előtt le is fotózzák.

2018. szeptember 22., szombat

az életemet keserítő tényezők listájának első három helyére felírom most a vastagfalú borospoharat.

2018. szeptember 20., csütörtök

dress for the job you want = az álláskeresés fontos része, hogy új ruhákat kell vásárolnom.

2018. szeptember 19., szerda

a vidámparkban nem voltam már elég vidám. nyár elején hazajöttem a nyaralásból és felmondtam. most jön csak a hullámvasút.

az utolsó munkanapomra rengeteg süteményt sütöttem és körbeírtam, hogy tor lesz az irodánkban. persze csak közben jutott eszembe, mikor már virágok, búcsúajándékok és bőgés volt, egy kolléganő pedig betette a mozart requiemet a gépemen, hogy óvodai ballagás tematikával is működött volna a buli.

dehát ennyi kedves ember. éjfélkor még a kollégáimba csimpaszkodva zokogtam.

2018. szeptember 17., hétfő

életvezetési tanácsképp mostantól csak informatikusoktól hallott utasításokat fogok elfogadni: oké oké next next!