2008. július 22., kedd

immár van a saját nevemre saját vezetékes saját telefonom is, komoly embernek érzem magam.
mikor kiskoromban otthonra beszerelték a telefont, a nagymamámmal voltam otthon. nekik már volt telefonjuk, 82-742, így elsőként a nagypapámat akartam felhívni. de mivel én már akkor is vicces gyerek voltam, és be akartam őt csapni, h utána majd diadalmasan felvilágosítsam az igazságról, megkértem a nagymamámat, h fel-alá szaladgáljon a szobában és brümmögjön, így megteremtve a hangviszonyokat, amelyek ahhoz szükségesek, h elhitessem, h egy utcai fülkéből telefonálok. és akkor a nagymamám elkezdett fel-alá szaladgálni és brümmögni, én pedig kezdeményeztem életem első önálló telefonhívását.