abban is hasonlítunk, hogy mi izgat bennünket a legjobban.
gyermekem az asztal fölött, a vacsoravendégek arcába hajolva szokta kiabálni: ha ezt megettük, van még egy kis desszert!

most volt egy éve, hogy a férjem meghalt.
a kisfiam elkezdett úgy történeteket mesélni, hogy azt mondja: régen, amikor még élt a papám...
az évforduló napján korcsolyázni mentünk együtt, a férjem lányaival. ők tőle tanultak meg korizni, a fiam tőlük fog. köröztünk a napfényes pályán.
azt hiszem, így lehetünk hozzá a legközelebb.

de azért, ha bemondom a nevét a hangosbemondóba, a feje visszajön?
a fiamnak vannak a legjobb ötletei a halálról.