i'm good at being uncomfortable

az úgy volt, h az rgábor felhívott délben, h ha úgyis ott vagyok az épületben, akkor ebédeljünk együtt a menzán, és én azt válaszoltam, h inkább nem, mer ma nagyon ideges vagyok, és nem lennék túl jó társaság, inkább hazamegyek. de aztán szembejött, és mégis elmentem vele ebédelni, és igazam is lett. először meghívtam ugyan az ebédre, mert nem volt nála elég készpénz, utána viszont amíg ette, végig belekötöttem mindenbe amit mondott, de ezt így nem jelentheted ki, gábor, ezt ismételgettem üdítően, közben néha beszúrtam ugyan egy csukja már be vki azt a kurva ajtót-ot, mer süvített be a hideg, de leginkább a gáborral való egyet-nem-értésem megfogalmazása foglalkoztatott az egész ebéd alatt. aztán megbeszéltük, h jövő kedden majd ő hív meg engem ebédelni, és ő fog engem szapulni közben. miért is ne legyen ebből hagyomány.