ma először is megbuktam, mint barát. a kata hazalátogatott utrechtből, h együnk a menzán, és ebédeltünk épp, mikor egyszercsak felpattant az asztaltól, h ő ezt nem bírja tovább hallgatni, mi az, h én boldog vagyok, legyek szíves magamhoz térni, mire legközelebb hazajön, mert ez tűrhetetlen. mit kezdjen ő így velem. egy csalódás vagyok.
aztán megbuktam ma, mint előadó. a morfofonológia és a lexikon c. cikkből tartott kiselőadásomnak kb a hetvenedik percében már többször is azt ismételgettem, h willies, i love willies, és az óra témájához meglehetősen homályosan kapcsolódó it crow epizódot meséltem a két oktatóból és két hallgatóból álló lelkes közönségemnek a nyelvtudományi intézetben.
végül megbuktam ma, mint olyan személy, aki segít a rászorulókon, mert nem engedtem a nyugati aluljáróban az elémugró cigányasszonynak, h párszáz forintért kiolvassa a tenyeremből a jövőmet. a tenyeremből én is tudok olvasni. az van beleírva, h cd, mappa, bookline.
