olyan esték, hogy a vacsoravendégek csak másnap reggel mennek haza.

anyukám ismerkedik a thai konyhával:
felveszem a szemüvegemet, és megnézem, mit eszek!

szívem legédesebb kis ékszerdobozába zártam a szavakat, melyekkel a festőművész a szépségemet írta le másoknak.

aztan eszembe jutott, hogy absztrakt festő--

​beleröhögök a vízbe. ez a nyár. ​ú​szom a tóban a férfi után akinél a bikinialsóm van.​ ​

ti ismertek bárkit aki megunta a felhőket? ​

egy balatoni, panorámás teraszon kanalazom a szivárvány fantázianevű fagyikelyhet. hagyjál, most vesztem el a mélységeimet.​

megint meghalt valaki aki már kezdettől fogva sokkal nagyobb bizalommal és szeretettel volt irántam, mint amit a találkozásaink jellege indokolt volna.
órákat nézek ki az ablakon. azt talán már értem, hogy nem lehet mindent ugyanazoknak és ugyanúgy visszaadni. de abban biztos vagyok, hogy adni kell.