a partiban nagyon finom torta van és ingyen sör. a hp mellett állva mindenkinek be vagyok mutatva. ez alapján van egy olyan erős érzésem, hogy a buliban mindenki a cég volt dizájnere. egy fiút kivéve, aki villamosmérnök, sokoldalú, jelenleg a tudománynak él, az mit-re készül, vízilabdázik, és fákat ültet. a faültetést már nem hiszem el. a nyelvészek itt is gond nélkül el tudnak vegyülni, a pult felől a dani hangját hallom, ahogy azt mondja, holnap kettőre megyek pszichológushoz. itallal ki nem lehet menni, mert feljelent a mária néni. a bálint sörét is megragadja a kint felügyelő kocsmáros, és próbálja bevinni. víg furulyaszó, és táncol befelé a kocsmáros, a kocsmárossal a sör, a söröskorsó füléhez ragadva a bálint.
éjfél előtt még a blogol szó etimológiájáról van szó, éjfél után már tagadnom kell, hogy pornóblogot írnék.

az irodában cuki kutyakölykökről és madárfiókákról beszélgetünk. kávé, tejszínhab, kakaópor. körülöttünk virágzik az orgona, meg a magyar irodalom.

nézzünk magunkba és tegyük össze a két kezünket.

a család mindenek előtt, gondoltam, és beöntöttem egy kis sört az anyukámnak a telefonkagylóba. nagyon örült.

légy mindig jó kis leány, szépség kedvesség és vigasztalás.
(ady endre, egy levelezőlapon)

már épp azt hittem, hogy senki sem törődik velem, és az életem csalódások sorozata, és akkor az otp-s ügyintéző lány egyetlen halk félszavamból valóra váltotta minden aktuális és már-már elfeledett álmomat a banki ügyeimmel kapcsolatban. bocsánat, hogy ilyen sokáig tartott, mondta ő. nekem most minden vágyam teljesült, sugároztam én.

most már muszáj lesz mosógépszerelőt hívnom, mint a háziasszonyok teszik a reklámokban meg a pornófilmekben. gondolom a különbség ott kezdődik, hogy az emberen mennyi ruha van a kötény alatt ajtónyitáskor.

a hársfavirág-illat mindig marad nekem.

reggel lekávéztam a bugyimat. egészen amatőr hibákba esünk bele; elcsuklik, megremeg, összecsuklik--

nézzél már magadra, csupa hiba vagy.

sehányadéves kislány.

a következő ember, aki még a téma szakdolgozatokra való terelődése kapcsán se érzi olyan kínzónak a szemem alatti fekete karikákat, hogy megemlítse őket, jutalmat kap.

várj, ezt a szót ismerem! ez azt jelenti, hogy "segédige"... nem? akkor azt, hogy "szív", igaz?
van annak egy bájos eredménye, ha az ember lefordított irodalmi művek címeiből tanul szláv nyelveken.

ismét egy hangulatos családi szombat, én a tanári kiégésről írom a szakdolgozatomat, miközben pedagógus anyám az elkapjuk a madár farkát nevű taichi mozdulatot gyakorolja, pedagógus apám pedig a teknősök szaporodásáról néz természetfilmet.

na akkor most van az, hogy leadtam a szakdolgozatom az angol kopuláris mondatok szintaxisáról, és ünnepélyesen elkezdődik életem azon szakasza, amikor csak a testemnek élek.
nem mintha most sokmindent vonnék meg tőle, vagy nem lennék kirobbanó formában.










(pearlswine)

célegyenes: a bibliográfiámban már nem fog szerepelni olyan cikk vagy könyv, amit ne ettem vagy ittam volna le.

felhívtam az előbb a lolét, és majdnem egy órán át konzultáltunk a predikatív főnevek eset-kérdéseiről. a lényeg, hogy jutottunk valahova, most küldi át emailben a bennünk élő istennők című könyvet.

a futuramából tanulok mindent az életről. azt is abban mondták, hogy a robotoknak és a fiúknak nincsenek érzelmeik. aztán az egyik részben egy érzelem-chipet ültettek próbából egy érzéketlen, pokróc, alkoholista robotba, aminek az a tragikus vége lett, hogy lehúzta magát a vécén.
ezentúl nagyon óvatos leszek a fiúkkal.

az életem most olyan, hogy a főnököm konkrétan hazazavart most napokra, hogy foglalkozhassak azokkal a dolgokkal, amelyek igazán boldoggá, és azokkal, amelyek mélyen boldogtalanná tesznek.

apukám hobbija a neuropszichológia tankönyvek tanulmányozása, de a gyakorlatban a problémákat fizikatanárhoz méltó talpraesettséggel közelíti meg: hanghullámokkal és egyenárammal.

hol van az én tepertő istenem.

ha nem akarok lemenni futni, az biztos jele annak, hogy le kell mennem futni.

együnk ma fagyit, szépen kérlek!

ma egyedül ültem az elméleti nyelvészet tanszéken, mikor bejött egy nő, köszönt, majd halk azta! aztaaa! kiáltások kíséretében végigtapogatta a falakat. aztán kiment.