2008. szeptember 18., csütörtök

most, h eltelt már majdnem a hét, kijelenthetem, h a hét sikerélménye nem kisebb dolog, mint az, h nem aludtam el a hétfő délutáni órámon. bár ehhez talán köze van némi ún. megfélemlítésnek is, mert a miklós (sztrv. & tv.) a következő szavakat intézte hozzám, meglátván óra előtt, h az asztalon pihentetem kis fejemet: figyelj csak, figyellek egy ideje, és tudom, mire készülsz. és megtiltom.