most, hogy eltelt már majdnem a hét, kijelenthetem, hogy a hét sikerélménye nem kisebb dolog, mint az, hogy nem aludtam el a hétfő délutáni órámon. bár ehhez talán köze van némi megfélemlítésnek is, mert a miklós (sztrv. & tv.) a következő szavakat intézte hozzám, meglátván óra előtt, hogy az asztalon pihentetem kis fejemet: figyelj csak, figyellek egy ideje, és tudom, mire készülsz. és megtiltom.