ha valamitől mindig is óva intettek a szüleim, az az volt, hogy az államvizsga előtti este a formális szemantika tankönyvet kelljen bújnom.

eljutottunk oda is, hogy jelenleg komáromi pisti, kiugrott rendőrkapitány, lakodalmas zenész facebookos bemutatkozását vallom ars poeticámnak:
kemény fegyelem és nagy líra.

nem tudom, van-e még ember a földön, aki ne hallott volna az új mosógépemről, és hogy ha esetleg van, akkor neki érdemes-e élni.

csak simogatás legyen.

a tivadar szerint úgy vagyok szomorú, mint egy leégett kisállatsimogató.

engem pl megtanultak nem félteni, miután néhányszor összeverve jelentem meg, mégis egyben, mondta a detektív.
de én egy kedves, csendes, visszafogott lány vagyok, vetettem ellen. ha engem megverne valaki, akkor az nagyon gáz lenne.
most ezzel azt akarja mondani, hogy én nem vagyok egy kedves, csendes, visszafogott ember? nézett fel a detektív, majd mivel másodszorra sem találta a keresett telefonmellék számát, kiállt az iroda elé és irdatlanul üvölteni kezdte a keresett kolléga nevét.

ahhoz képest, hogy nem hiszek, elég kifinomult és elnéző istenképem van.

úgy tűnik, hogy a padlóravágásaim között, amikor is durván elszalad vele a háztartás, az isten, az én jóságos nagyanyám, pánikszerűen be-beszalad a spájzba, és lekap egy-egy finom lekvárt nekem a polcról, hogy azt mondja, tessék, eper, tessék, bíznakbenned, tessék, estimese, tessék, muzsika, és tessék, tánc.

álmaimban legyengült és magatehetetlen vagyok. szerencsésebb álmaimban mellémfekszenek az ágyba meg átöltöztetnek. szerencsétlenebb napjaimon ezek mind meg is történnek.

a május is gyönyörű a maga módján. leült mellém, megszerelte a biciklijét, majd azt mondta, egy mérgező felhő vagyok. aztán azt, hogy csak viccelt, és visszavonja. én nem vagyok egy mérgező felhő.

magamról csacsogni, persze, kicsit hosszabban is tudok.

a nagybátyám kiállításmegnyitóján, a vendégek és két pohár bor eltűnte után én már csak pogácsázni akartam, de a nagynéném csakazértis hozott még egy pohárral. pedig csak annyit kellett volna tennie, hogy megnézi a kiállítást méltató bejegyzésemet a vendégkönyvben, ami már akkor is úgy végződött, hogy juhú!.
roppant jókedvűen beszélgettünk az ottmaradtakkal. a művházigazgató kikísért a kapuig, remélem csak udvariasságból.

simán érdemlek én is annyit. simán megérdemlek mindent.

ági, amúgy észrevetted, hogy amikor sajtburgerekről beszélsz, akkor érzékien a hajadba túrsz, és fátyolos lesz a hangod?

ma a pszichológusom minden félelmemre azt mondta, hogy megalapozott. ez így mostmár végképp megrémít. én nem azért mentem el pszichológushoz, mert megalapozott félelmeim voltak.

ez egy gyönyörű április volt. elészaladtam, és majdnem lelöktem a lépcsőn, mikor a nyakába ugrottam a lépcsőházban.

florence + the machine - postcards from italy (beirut cover)

bőrkabátos maláj diplomataszomszédok, a kertész ricsárd kléjderman.

a partiban nagyon finom torta van és ingyen sör. a hp mellett állva mindenkinek be vagyok mutatva. ez alapján van egy olyan erős érzésem, hogy a buliban mindenki a cég volt dizájnere. egy fiút kivéve, aki villamosmérnök, sokoldalú, jelenleg a tudománynak él, az mit-re készül, vízilabdázik, és fákat ültet. a faültetést már nem hiszem el. a nyelvészek itt is gond nélkül el tudnak vegyülni, a pult felől a dani hangját hallom, ahogy azt mondja, holnap kettőre megyek pszichológushoz. itallal ki nem lehet menni, mert feljelent a mária néni. a bálint sörét is megragadja a kint felügyelő kocsmáros, és próbálja bevinni. víg furulyaszó, és táncol befelé a kocsmáros, a kocsmárossal a sör, a söröskorsó füléhez ragadva a bálint.
éjfél előtt még a blogol szó etimológiájáról van szó, éjfél után már tagadnom kell, hogy pornóblogot írnék.

az irodában cuki kutyakölykökről és madárfiókákról beszélgetünk. kávé, tejszínhab, kakaópor. körülöttünk virágzik az orgona, meg a magyar irodalom.

nézzünk magunkba és tegyük össze a két kezünket.

a család mindenek előtt, gondoltam, és beöntöttem egy kis sört az anyukámnak a telefonkagylóba. nagyon örült.

légy mindig jó kis leány, szépség kedvesség és vigasztalás.
(ady endre, egy levelezőlapon)

már épp azt hittem, hogy senki sem törődik velem, és az életem csalódások sorozata, és akkor az otp-s ügyintéző lány egyetlen halk félszavamból valóra váltotta minden aktuális és már-már elfeledett álmomat a banki ügyeimmel kapcsolatban. bocsánat, hogy ilyen sokáig tartott, mondta ő. nekem most minden vágyam teljesült, sugároztam én.

most már muszáj lesz mosógépszerelőt hívnom, mint a háziasszonyok teszik a reklámokban meg a pornófilmekben. gondolom a különbség ott kezdődik, hogy az emberen mennyi ruha van a kötény alatt ajtónyitáskor.

a hársfavirág-illat mindig marad nekem.

sehányadéves kislány.

a következő ember, aki még a téma szakdolgozatokra való terelődése kapcsán se érzi olyan kínzónak a szemem alatti fekete karikákat, hogy megemlítse őket, jutalmat kap.

várj, ezt a szót ismerem! ez azt jelenti, hogy "segédige"... nem? akkor azt, hogy "szív", igaz?
van annak egy bájos eredménye, ha az ember lefordított irodalmi művek címeiből tanul szláv nyelveken.

ismét egy hangulatos családi szombat, én a tanári kiégésről írom a szakdolgozatomat, miközben pedagógus anyám az elkapjuk a madár farkát nevű taichi mozdulatot gyakorolja, pedagógus apám pedig a teknősök szaporodásáról néz természetfilmet.

na akkor most van az, hogy leadtam a szakdolgozatom az angol kopuláris mondatok szintaxisáról, és ünnepélyesen elkezdődik életem azon szakasza, amikor csak a testemnek élek.
nem mintha most sokmindent vonnék meg tőle, vagy nem lennék kirobbanó formában.










(pearlswine)

célegyenes: a bibliográfiámban már nem fog szerepelni olyan cikk vagy könyv, amit ne ettem vagy ittam volna le.

felhívtam az előbb a lolét, és majdnem egy órán át konzultáltunk a predikatív főnevek eset-kérdéseiről. a lényeg, hogy jutottunk valahova, most küldi át emailben a bennünk élő istennők című könyvet.

a futuramából tanulok mindent az életről. azt is abban mondták, hogy a robotoknak és a fiúknak nincsenek érzelmeik. aztán az egyik részben egy érzelem-chipet ültettek próbából egy érzéketlen, pokróc, alkoholista robotba, aminek az a tragikus vége lett, hogy lehúzta magát a vécén.
ezentúl nagyon óvatos leszek a fiúkkal.

az életem most olyan, hogy a főnököm konkrétan hazazavart most napokra, hogy foglalkozhassak azokkal a dolgokkal, amelyek igazán boldoggá, és azokkal, amelyek mélyen boldogtalanná tesznek.

apukám hobbija a neuropszichológia tankönyvek tanulmányozása, de a gyakorlatban a problémákat fizikatanárhoz méltó talpraesettséggel közelíti meg: hanghullámokkal és egyenárammal.

hol van az én tepertő istenem.

ha nem akarok lemenni futni, az biztos jele annak, hogy le kell mennem futni.

együnk ma fagyit, szépen kérlek!

ma egyedül ültem az elméleti nyelvészet tanszéken, mikor bejött egy nő, köszönt, majd halk azta! aztaaa! kiáltások kíséretében végigtapogatta a falakat. aztán kiment.

a férfiaknak meg kell puszilni a szemöldökét.

hazajöttem miskolcra, és a hangulatos családi szombat estét új szintre emeltük: míg én a pedagógus-kiégésről készítettem interjút az apukámmal, az anyukám a csípőjére kötött csörgős kendővel hastáncolt.

agnus üzenete:
és a könyvtárban várnom kellett egy órát
és írtam közben egy oldalt!
mr.a üzenete:
GIRL URE ON FIRE

nos, ma lettem huszonnégy éves, amit úgy ünnepeltem, hogy beültünk délután korival a szimplakertbe, és amíg nem motyogta egyszercsak a söre fölött azt, hogy jaj, mostmár biztos, hogy az alkoholtól romlani kezd a látásom, addig lelkesen és szégyentelenül a szájába adtam párszor az ági, te fogytál! mondatot.

catherine feeny - hurricane glass

azért vagyok hálás, mert eddig minden rendkívüli embernek akivel összehozott a sors, van pár sora, egy-két órája, néhány éve rám.

nem tudom, ki hogy van a halogatással, de én ma leültem hogy kijegyzeteljek egy cikket a szakdolgozatomhoz, és két perc múlva már be volt szorulva a kezem az ágyam alá, és hosszas szenvedéssel tudtam csak kihúzni.

örökre a bizalmamba fogadom azokat, akik fel tudnak emelni.

most még megírom ezt a szakdolgozatot az angol kopuláris mondatok szintaxisáról, és csak a testemnek élek majd azután.

élőben jelentkezünk a nyelvtudományi intézetből.
- ... és annak is DP a rövidítése pont.
- mint "double penetration?"
- mint "determiner phrase."

nézzünk magunkba és mossuk a kezünket.

valamelyik nap nagyjából munkaidőm felét azzal töltöttem, hogy az ajándékba kapott szinonimaszótár segítségével köszönőlevelet fogalmaztam egy könyvkiadó-igazgatónak, aki a rendelt könyvek mellé nekem is küldte ezt ajándékba, és ettől úgy meghatódtam, hogy totál alaposan meg kellett köszönnöm az amabilitását.
nem tudom, mondtam-e már, hogy a munkahelyem a vidámparkhoz nagyon közel van. minden nap ehetnék ebédre kürtős kalácsot, de a munkatársaim és a főnököm csak natúr joghurtot esznek.